Valkűrök
Kérdezhetnéd Kedves Olvasóm, hogy kik vagyunk, mióta élünk itt, s mi célja létünknek? A legegyszerűbb és legalapvetőbb kérdések, melyekre jómagam mégsem tudok rá választ adni, se ős öregjeink, kik évszázadokat éltek le Asgard szigetén. Fajunk eredete a homályba vész, s az egyetlen bizonyosság, amivel szolgálhatok az, hogy mi mindnyájan Odin gyermekei vagyunk, harcosok egytől egyig és a Vezérünk, a hős Királynőnk, kire felnézünk és kinek örök hűséget fogadtunk, Thrud, a Valkűrök Úrnője. Lényegünk nem anyagi, olyasmi, mely kézzel nem fogható, de abban minden egyéniségünk, elszántságunk, vakmerőségünk megtalálható. Pontosan, a lélek az, mely születésünk magja. Halandók voltunk egytől egyig, nem születtünk valkűröknek. Ám emberként is egyediek, különlegesek voltunk, harcosok, kik hősként hunytak el csatában, s kiknek lelkét Odin gyermekei fogságba ejtették és a mi szent helyünkre, a Valhallába vitték, hogy ott újjászülethessék. Így teremtődtünk hát mi, valkűrök, kik közül egy sem olyan öreg, hogy megmondhassa, mikor született az első valkűr. Ezt csak és kizárólag Odin tudja, a mi fenséges Istenünk, de ő egyenlőre néma imáinkra. Ha sikerült felkeltenem érdeklődésedet, s Te is hős harcos vagy, olvass hát tovább, hogy megtudhass többet rólunk, valkűrökről.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy harcos társadalom vagyunk, egy gondosan megszerkesztett hierarchia tagjai, kik tisztelik egymást, tisztelik a háború szentségét és első sorban feltétlenül hűségesek az Úrnőhöz. Erőnk forrása harci tudásunk, fizikai edzettségünk és rendkívüli gyorsaságunk, mely az isteni esszenciának köszönhető, mellyel a Valhallában ruháznak föl bennünket. Lehettünk ám haladóként verhetetlen kardforgatók, rettegett íjászok, születésünk után újra kell tanuljuk, mindazt a mesterséget, amellyel valkűrként méltón helyt állhassunk az olykor kegyetlen, véres csatában. Egy csapat vagyunk, egy igazi család. Összetartunk, megvédjük egymást, harcolunk egymásért, a földért, a szabadságért és Odinért. Harcosként haltunk, harcosnak születtünk és a harcnak élünk. Fontos megértened, miből fakad ez a mérhetetlen csataszellem, szoros kötelék egymáshoz, hiszen testvérek vagyunk, A Kegyetlen Háború Gyermekei.
Mint már említettem Asgard szigetén élünk, a hármas szigetcsoport északi részén. Nem túl nagy, de számunka és azoknak a halandóknak kik köztünk élnek tökéletesen megfelel. Három fő uradalomra osztható eme kis földrész: Alfeheim, Midgard és Utgard. Alfeheim kizárólagos lakói a valkűrök és azok szolgái, kik mind Thrud uralma alatt élnek. Természetesen Úrnőnk, nem olyan hideg és kegyetlen, amilyennek hangzik, alattvalóival, harcostársaival igazi anyafarkasként bánik, ám ellenség óvakodjék dühétől. Eme terület magába foglalja a központi várat, egy kellemes kis mezőt csörgedező patakkal és egy terebélyes erdőt. Midgard egy város, többnyire emberek lakják, a sziget közepén helyezkedik el, ám tartozik hozzá egy kikötő, mely fontos a többi szigettel való kapcsolattartásban és cserekereskedelemben. Továbbá Utgard, mely egy elhagyatott, rémisztő sötét hely, tele vadállatokkal, veszélyes, misztikus lényekkel. Sűrű köd fátyolozza be ezt a területet, behatolás tilos mind emberek, mind valkűrök számára. Eddig egyetlen lakója Faustus, a rejtélyes és félelmetes druida, kinek kilétét és eredetét homály fedi.
Kérdezhetnéd Kedves Olvasóm, hogy kik vagyunk, mióta élünk itt, s mi célja létünknek? A legegyszerűbb és legalapvetőbb kérdések, melyekre jómagam mégsem tudok rá választ adni, se ős öregjeink, kik évszázadokat éltek le Asgard szigetén. Fajunk eredete a homályba vész, s az egyetlen bizonyosság, amivel szolgálhatok az, hogy mi mindnyájan Odin gyermekei vagyunk, harcosok egytől egyig és a Vezérünk, a hős Királynőnk, kire felnézünk és kinek örök hűséget fogadtunk, Thrud, a Valkűrök Úrnője. Lényegünk nem anyagi, olyasmi, mely kézzel nem fogható, de abban minden egyéniségünk, elszántságunk, vakmerőségünk megtalálható. Pontosan, a lélek az, mely születésünk magja. Halandók voltunk egytől egyig, nem születtünk valkűröknek. Ám emberként is egyediek, különlegesek voltunk, harcosok, kik hősként hunytak el csatában, s kiknek lelkét Odin gyermekei fogságba ejtették és a mi szent helyünkre, a Valhallába vitték, hogy ott újjászülethessék. Így teremtődtünk hát mi, valkűrök, kik közül egy sem olyan öreg, hogy megmondhassa, mikor született az első valkűr. Ezt csak és kizárólag Odin tudja, a mi fenséges Istenünk, de ő egyenlőre néma imáinkra. Ha sikerült felkeltenem érdeklődésedet, s Te is hős harcos vagy, olvass hát tovább, hogy megtudhass többet rólunk, valkűrökről.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy harcos társadalom vagyunk, egy gondosan megszerkesztett hierarchia tagjai, kik tisztelik egymást, tisztelik a háború szentségét és első sorban feltétlenül hűségesek az Úrnőhöz. Erőnk forrása harci tudásunk, fizikai edzettségünk és rendkívüli gyorsaságunk, mely az isteni esszenciának köszönhető, mellyel a Valhallában ruháznak föl bennünket. Lehettünk ám haladóként verhetetlen kardforgatók, rettegett íjászok, születésünk után újra kell tanuljuk, mindazt a mesterséget, amellyel valkűrként méltón helyt állhassunk az olykor kegyetlen, véres csatában. Egy csapat vagyunk, egy igazi család. Összetartunk, megvédjük egymást, harcolunk egymásért, a földért, a szabadságért és Odinért. Harcosként haltunk, harcosnak születtünk és a harcnak élünk. Fontos megértened, miből fakad ez a mérhetetlen csataszellem, szoros kötelék egymáshoz, hiszen testvérek vagyunk, A Kegyetlen Háború Gyermekei.
Mint már említettem Asgard szigetén élünk, a hármas szigetcsoport északi részén. Nem túl nagy, de számunka és azoknak a halandóknak kik köztünk élnek tökéletesen megfelel. Három fő uradalomra osztható eme kis földrész: Alfeheim, Midgard és Utgard. Alfeheim kizárólagos lakói a valkűrök és azok szolgái, kik mind Thrud uralma alatt élnek. Természetesen Úrnőnk, nem olyan hideg és kegyetlen, amilyennek hangzik, alattvalóival, harcostársaival igazi anyafarkasként bánik, ám ellenség óvakodjék dühétől. Eme terület magába foglalja a központi várat, egy kellemes kis mezőt csörgedező patakkal és egy terebélyes erdőt. Midgard egy város, többnyire emberek lakják, a sziget közepén helyezkedik el, ám tartozik hozzá egy kikötő, mely fontos a többi szigettel való kapcsolattartásban és cserekereskedelemben. Továbbá Utgard, mely egy elhagyatott, rémisztő sötét hely, tele vadállatokkal, veszélyes, misztikus lényekkel. Sűrű köd fátyolozza be ezt a területet, behatolás tilos mind emberek, mind valkűrök számára. Eddig egyetlen lakója Faustus, a rejtélyes és félelmetes druida, kinek kilétét és eredetét homály fedi.
A valkűrök krónikása